A vállalati fenntarthatóság 35 000 milliárd dolláros rejtélyt jelent a könyvvizsgálóknak, akik szerint évekbe telik, mire kialakul egy megbízható ellenőrzési rendszer a vállalatok fenntarthatósági vállalásaira. Addig pedig a zöld alapokba dollármilliárdokat, vagy inkább ezermilliárdokat fektető befektetők továbbra is ki vannak téve az átverés kockázatának - írja a Reuters.
Németország erdőségeinek majdnem öt százaléka tűnt el 2018 januárja és 2021 áprilisa között műholdfelvételek tanúsága szerint - jelentette a Német Űrkutatási Központ (DLR) hétfőn.
A nagyvilágban szinte minden napra jut egy-egy nagyvállalati bejelentés ESG témakörben. Egyes cégek még a célkitűzéseikről, mások az első lépésekről, az úttörők pedig már az eredményeikről is be tudnak számolni. Az ESG Today összesítése alapján mutatjuk be a múlt heti történéseket, a vállalati szektor fenntarthatósági lépéseit illetően.
A válság ellenére a tavalyi volt a magyar gazdaság legsikeresebb éve a rendszerváltást követő időszakban, ráadásul idén számos építkezés megkezdődik, illetve lezárul, köztük a BMW új debreceni gyáráé is, így a 2022-es év még jobbnak ígérkezik - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
A hazai sertésfeldolgozó KOMETA 99 Zrt. zöld kötvényt bocsátott ki 12 milliárd forint névértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. A cég első kötvénykibocsátása jelentős befektetői érdeklődést váltott ki, többek között azért is, mert a kaposvári vállalat Európában az első, a világon pedig a második sertésfeldolgozó, amely a környezettudatosság iránti elköteleződése okán zöld minősítést tudhat magáénak. A forrásbevonásból a húsipari cég infrastrukturális fejlesztéseket kíván végrehajtani, a kapacitás megduplázásával számol, amellyel több száz új munkahelyet hoz létre. Célja, hogy a működés során keletkező hulladékot 3 éven belül maradéktalanul hasznosítsa, energiahatékonysági fejlesztéseivel pedig 5 éven belül 30%-kal csökkenjen a CO2-kibocsátása - áll a cég közleményében.
Tovább erősíti az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységét a Bosch csoport Magyarországon – derült ki a vállalat közleményéből.
A szeles időjárásnak köszönhetően egy évtizede nem látott magasságba emelkedhetett a hazai szélerőművek januári kihasználtsága az idei év első hónapjában az elérhető hivatalos adatok szerint.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Emmanuel Macron francia elnök számára zsúfolt volt a múlt hét, hiszen február 7-én, hétfőn Putyin orosz elnökkel találkozott Moszkvában, utána rögtön Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni a két szemben álló fél között. Csütörtökön pedig hatalmas energiaprogramot jelentett be hazai közönség előtt, a kelet-franciaországi Belfort városában, amelynek legfontosabb eleme hat új nukleáris reaktor felépítése a francia karbonsemlegesség elérése érdekében.
Az elmúlt időszakban a villamos energia piaci ára jóval meghaladta a KÁT-ban és METÁR-ban érvényes támogatott árakat, így a két rendszer elkülönített kasszáiban nyereség keletkezett, amit már havonta ki lehet fizetni a rendszereket finanszírozó nagyfogyasztók felé, és ennek mértéke kilowattóránként 19,05 forint, azaz összességében 44,7 milliárd forintot kapnak azok a nagyfogyasztók, akiket az elmúlt időszak energiaár-emelkedései hátrányosan érintettek – közölte szerdán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben - jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Januárban ismét lefagyott a hazai napelempark kapacitás bővülése, ezzel egy éven belül harmadszor fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest nem nőtt az 50 kW és a feletti naperőművek beépített teljesítőképessége.
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
40 éves fennállásának eddigi legnagyobb volumenű távhőtermelését, közel egymillió gigajoule (GJ) hőenergia előállítását érte el a tavalyi évben a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ami 28 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította környezetbarát, fenntartható módon – hívta fel a figyelmet a Budapesti Közművek keddi közleménye. A Hulladékhasznosító Mű a 2021-es működése során 28 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára, illetve mintegy 60 000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezett, és további mintegy 100 tonna egyéb légszennyezés kibocsátásának elmaradását érte el.
Korábban számoltunk be róla, hogy 2021-ben Európa 25 vezető bankja együttesen 55 milliárd dollárt biztosított az olaj- és gázkitermelés bővítését tervező energetikai vállalatok számára. A globális helyzetkép ennél talán még rosszabb a szénkitermelő projekteket illetően, egy új kutatás szerint ugyanis a kereskedelmi bankok 2019 óta 1500 milliárd dollárt irányítottak a széniparba - áll a CNBC cikkében.
Egy hétfői jelentés szerint az európai bankok több milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtanak olaj- és gázkitermelés bővítésére, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, a globális felmelegedés lassítása érdekében, ellenzi az ilyen jellegű új létesítményeket - írja a Reuters.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Egészen elkeserítő, hogy az Európai Bizottság friss adatai szerint tavaly átlagosan 505 kg szemetet termeltünk fejenként az EU-ban, 4 kg-mal többet, mint 2019-ben és 38 kg-mal többet, mint 1995-ben. Jó hír legalább, hogy Magyarország azon kevesek között van, ahol sikerült csökkenteni a kommunális hulladék mértékét.
Cudarul alakul a tejfogpiac az elmúlt időszakban, a Fogtündér sem kerülhette el a gazdasági viharokat, zsinórban második... 
A NAV adategyeztetési eljárása jelentős változásokat hoz, amelyek nemcsak a vállalkozások jogkövetését támogatják... 
Aki követi a híreket, jól tudja, hogy Elon Musknak végleg elgurult a gyógyszere, éppen most veri szét az Egyesült...
Tegnap kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A mesterséges intelligencia alkalmazása számos új lehetőséget nyit, ám ehhez a közeljövőben több nehézséget...
Még február 24-én bővítettem jócskán a csomagomat, 14,51 az átlagom. Aztán másnap még leesett majdnem 12 dollárra...
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
A nagy- és kisüzemi főzdék képviselői elemezték a sörpiacot.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
